Monitorokról

Asszem, hogy ha minden igaz, akkor tisztában vagy vele, hogy e szöveg olvasása közben is valami monitorhoz hasonló cuccot bámulsz. És vajon mikor cserélted utójára ki? Mert az sajnos tény, hogy a monitorokkal senki sem foglalkozik olyan intenzíven, mint például a processzorokkal, vagy a különbözô grafikus kártyákkal. Pedig a monitor is nagyon fontos összetevôje a gépnek (persze, meg a tápegység...).

Elôször is kezdjük egy kis (nagy?) visszatekintéssel. Kezdetben volt ugye Hercules monitor, amely már csak porfogónak jó, aztán volt CGA meg EGA, és aztán VGA ill. SVGA. Itt meg szeretném említeni, hogy mi a különbség az utóbbi két monitor között azon kívül, hogy az elôbbit már használtan sem nagyon lehet venni. Sokak szerint a megjeleníthetô színek számában van a különbség, mások szerint a felbontásban. Itt van a bűvös mondat: Az a monitor, amelyik tudja a 640*480 felbontást 256 színnel, az SVGA, amelyik csak a 320*200 felbontást tudja 256 színnel, az a sima VGA. Ezek után érthetô, hogy VGA monitort venni grafikus kezelôfelülethez emeletes ökörség. Azonban DOS-hoz, Novell-hez, UNIX-hoz, és a Linux nem grafikus felületet használó verzióihoz megfelel egy VGA is.

Most nézzünk meg egy pár rejtélyes jelzést. LR: A Low Radiation rövidítése, a mai monitorok mindegyike ilyen, sokszor már nem is jelzik, mivel ennél már sokkal szigorúbb szabványok is vannak. NI: Non Interlaced. Elôször is tisztáznunk kell, mi is a különbség az Interlaced és a Non Interlaced között. Interlaced módban a kép félképenként jelenik meg, tehát elôször a páratlan, utána a páros sorok. Ezzel a módszerrel nagyobb képfrissítés érhetô el, azonban a kép enyhén villoghat. A Non Interlaced-nél a kép soronként jelenik meg, tehát elôször az elsô, aztán a második, majd a harmadik, és így tovább. Ilyenkor valamivel kisebb az elérhetô legmagasabb képfrissítés, de a kép sokkal kevésbé vibrál. Semmi esetre se vegyél olyan monitort, amely nem támogatja a Non Interlaced üzemmódot! MPR2: Ez egy svéd környezetvédelmi szabvány, mely meghatározza a káros frekvenciakisugárzást. Semmiképpen ne vegyél olyan monitort, ami a fent említett három jelzést nem tartalmazza! Ezen kívül gyakoriak a TCO jelzések. A TCO `95 valamivel szigorúbb az MPR2-nél is, ilyen feliratú monitor rossz nem lehet (azonban gyôzôdj meg a felirat valódiságáról!). A jelenleg legszigoróbb, ergonómiai, energiafelhasználási és sugárzáskibocsátási elôírás a TCO `99.

Azzal nemigen mondok újdonságot senkinek, hogy a monitorok több méretben is kaphatók. A monitor nagyságát inchben (2,54 cm) szokták megadni, ez a képcsô átlóját jelenti. Ma már 14 inches alatti méretűt csak használtan lehet találni (kivéve persze a noteszgépek LCD monitorait). Valamivel nagyobb a 15 colos monitor, sokan azért vesznek ilyet, mert itt az ajánlott felbontás már nem 640x480, hanem 800x600, és így azért szebbek a játékok. Egyre jobban terjed a 17"-os monitor, hisz ezen minden sokkal élvezhetôbb, és az ajánlott felbontás 1024x768. Azonban ezek egy kicsit drágák, ugyan van már 65e-ért is, de olyan 80 rugót kell letenni az asztalra ahhoz, hogy utánunk dobjanak egyet (és az áfáról még nem is beszéltünk...). Na, és persze vannak a sokkal kevésbé használt 19"-os, 21"-os, és 24"-os monitorok, amelyek megközelítve egy nem túl nagy tévé méreteit, már alkalmasak különbözô szerkesztési és tördelési feladatokra. Persze az áruk százezres nagyságrendű, a legkiválóbb darabokért 400 000-et is elkérhetnek...

De hogyan is működik egy ilyen kis ketyere? Hát beleraktak ugye egy bazi nagy képcsövet, ez egyaránt megszabja a monitor méretét és minôségét. Leegyszerüsítve úgy működik ez az izé, hogy a végén van egy kis bigyó, amely elektronsugarakat bocsát ki magából, amely pici pontokon áthatolva foszforrétegbe csapódik, ettôl a foszforréteg világítani kezd. Egyértelmű, hogy minél kisebbek ezek a lyukak, annál kisebbek lesznek a pontok a képernyôn, annál élesebb lesz a kép. A lyukak mérete egy átlagos monitornál 0,28 mm, de jobb cuccoknál ez lehet akár 0,25 mm is.

Két féle monitort különböztetünk meg. Van analóg, és digitális. Ez azt jelenti, hogy milyenek a monitor kezelôszervei. Analógoknál vannak a hagyományos tekerôk, digitálisnál pedig mindent gombokkal állíthatunk. Mi is az a minden? Hát legyen rajta fényerô, és kontrasztszabályozó, vizszintes, illetve függôleges képméret, és képhelyzet szabályozó. A digitális monitorok elônye az, hogy a kép geometriai torzításait - hordós kép, ferde oldalvonalak, stb. - szintén lehet korrigálni, egyes típusoknál még a színek erôsségét is állítani lehet. Minden digitális monitor rendelkezik memóriával is. Ez azt jelenti, hogy típustól függôen 5 - 10 memóriahelyre el tudod tárolni a leggyakrabban használt beállításokat, pl. képméret, képhelyzet, fényerô, stb. Érdekes tulajdonság még a pár fokban elfordítható kép, ez egyre gyakoribb. Jobb digitális monitoroknál a kezelést egyszerűbbé teszi a tévéknél is alkalmazott OSD használata.

Most pedig essen egy pár szó a -szerintem- egyik legszuperebb dologról, az LCD monitorról. Rengeteg elônye van a hagyományos, képcsöves monitorokkal szemben. Mindenekelôtt a méretük. Nem véletlenül használják ezeket a laptopoknál is, hiszen vastagságuk alig pár cm. Képük teljesen torzításmentes, és tökéletes sík. Régebben nagy probléma volt, hogy a napon, nagyon világos helyen nem lehetett rendesen látni a képet, valamint nagyon kicsi volt az a szög, amelyen belül szép, világos képet lehetett látni. De ezek a problémák megoldódni látszanak. További elôny a csekély energiafelhasználásuk, valamint az, hogy elenyészô mértékben károsítják a szemet. A kép mindenhol ugyanolyan jó minôségű, nincsen meg az a probléma, mint nagyobb monitoroknál, hogy a képcsô szélei a sugarak számára egyre elérhetetlenebbek, ezért ott kisebb felbontású a lyukmaszk, romlik a minôség. Eddig az LCD-nek csak elônyei vannak, mindössze egy hátrányt tudok mondani, ez pedig az ára (300e-tôl felfelé), és amíg ez nem csökken, vagy a magyarországi életszínvonal nem nô, addig sajnos az otthonokban nem lesz sok LCD monitor.

Sokszor van alkalmam egymás mellett LCD és hagyományos monitort látni, méghozzá működés közben. Egyszerűen leírhatatlan az a különbség, ami a kettô között van. Az LCD jóval stabilabb képet biztosít, olyat, mint egy vetített dia. A színek is sokkal tisztábbak, nem olyan zavarosak, és a kép is sokkal élesebb.

És végül, hogy milyen márkákat ajánlok? Általánosságban elmondható, hogy jó tapasztalatok vannak az LG, Daewoo és Sony monitorokkal. Nekem a "kedvencem" a ViewSonic PT759, nem lenne rossz egy ilyen... Csak egy-két fôbb adat: 19"-os (pont a kedvenc méretem), 0,25 mm-es lyukmaszk, max. felbontás 1920x1440 87 Hz-en (ez a maximuma a grafikus kártyámnak is), TCO `99. A pontos árát nem tudom, de hogy 100 rugóból nem jön ki, az biztos.

WebM (Barabás Péter)
bpwebm@freemail.c3.hu
http://webm.hungary.nu/