Ügyük volt a rendôrséggel
A hetedik Dune Newsba egy kis poénos töténetet "szereztem". A "tisz-
teletbeli rendôrnek" JUSZT LÅSZLónak az ügye az autótolvajokkal,avagy
maszek kriminális.
JUSZT LÅSZLó
Mint a Kriminális címû rendôri tévémûsor vezetôje számtalan
bûnügyi riportot konferáltam be a kedves nézôknek,s ôszintén
szólva azt hittem, hogy a bûnügyekkel kapcsolatban engem
már semmilyen meglepetés nem érhet TÉVEDTEM. Arra ugyanis
nem számítotttam, hogy egyszer még én is szereplôje leszek
egy rendôri jelentésnek, méghozzá sértettként.
Azzal kezdem, hogy nagy BMW-ôrült vagyok, összesen négy ilyen márká-
jú kocsim volt. A legutolsó egy 525-ös TDS marad valamennyi közül a
legemlékezetesebb, mert míg a másik hármat megvettem, használtam,
eladtam, addig ezt csak megvettem és használtam egy ideig, ám az ér-
tékesítés fáradságát mások vállalták át, igaz, cseppet sem az én ké-
résemre. Azon az ominózus novemberi napon késô este, vagy inkább már
kora éjszaka néhány barátommal betértünk egy kis csevegésre egy ká-
véházba a XIII. kerületi Szent István parkba. Kocsimat kifejezetten
jól megvilágított helyen hagytam, ám amikor vagy két órával késôbb
visszamentem, már csak hûlt helyét találtam. Pedig az autóban három-
féle, külön-külön is a legtökéletesebbnek mondott riasztórendszer
volt, ám mi a kávéházban, a kocsitól alig 20-25 méternyire egy nyik-
kot sem hallottunk, azaz nyilván profik legprofibbjai kötötték el a
BMW-met. Mit mondjak, barátaim derültek, hogy a rendôri tévémûsor
vezetôjének kocsiját ellopták. Persze, beszóltunk a rendôrségre, ki
is érkezett rögvest egy fiatal bûnüldözô. Elôször azt hitte, hogy a
Kriminális soros riportját forgatjuk. E hitében csak megerôsítette,
hogy társaságunkból sugárzott a derû, barátaim rajtam kuncogtak, s
kínomban én is mosolyogtam. Rendôrünk aztán megértette, hogy ezúttal
nem riporterként, hanem sértettként tartózkodom a helyszínen, azon-
mód készített is egy felvételt arról a járdaszakaszról, ahol az el-
lopott autó állt. Az autóban volt nélkülözhetetlen laptop számító-
gépem és menedzserkalkulátorom több száz fontos telefonszámmal - és
benne volt egy Westel rádiótelefon is. Ez adta az ötletet, hogy meg-
keressem a Westel központját, ahonnan aztán bemérték a BMW-T. Épp
Szolnok térségében volt (a Westelnél 25 négyzetkilométeres kockákra
van osztva az ország,s pillanatokon belül meg tudják állapítani, hol
található az adott készülék, akkor is, ha nem beszélnek rajta). Azt
is láttuk, miként ugrik egyik kockáról a másikba a jel, s én hívo-
gattam a rendôrségeket Szolnoktól Debrecenig, ahol megistettek min-
den tôlük telhetôt. Sajnos, a tolvajok gyorsabbak voltak, s utoljára
Nyíregyháza közelében észlelték a westelesek ôket. Ott aztán vala-
hogy eltûnt az autó,s azóta sem hallottam róla. Sokszorosan bosszant
ez a lopás, hiszen Juszt László, a mûsorvezetô számtalanszor felhív-
ja a polgárok figyelmét arra, hogy miként vigyázzanak autóikra, arra
meg különösen, hogy semmiféle értékeset ne hagyjanak a kocsikban. És
ki hagyja mindezt figyelmen kívül? Juszt László, a magánember! Befe-
jezésül ezért csak azt mondhatom a kedves olvasóknak, hogy feltétle-
nül szívleljék meg a Kriminális mûsorvezetôjének bölcs tanácsait az
autólopások megelôzésérôl, s még véletlenül se legyenek olyan köny-
nyelmûek, mint Juszt, a magánszemély!
Vezda László azonos címû könyvébôl "bepötyögte" :